Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pásztó

2011.03.05

Pásztó történelme.

Pásztó az évszázadok során mező- és kereskedővárosként vált ismerté. Egyidőben járási székhelyként jegyezték. Jelenleg a térség kulturális és gazdasági központja. Vonzáskörzetéhez 26 település, mintegy 30 ezer lakosa tartozik. A város lakóinak száma - Hasznos és Mátrakeresztes városrészekkel együtt - csaknem tízezer fő.
A kedvező természeti, földrajzi adottságok hamar alkalmassá tették a vidéket emberi megtelepedésre. Pásztó szinte az ősidőktől kezdve lakott hely, már a népvándorláskor ismert település volt. Pásztó neve valószínűleg iráni nyelvből ered, amely tábort jelent. A települést először az Anonymus krónika említi Poztuh néven.


A Rátold nemzetség
temetőkápolnája a
XIII. századból.
Alsó szintje eredeti,
a felépítmény más,
hasonló középkori
épület alapján restaurált.

A honfoglaló magyarok - Anonymus közlése szerint - Árpád parancsa nyomán innen indultak a nógrádi és gömöri részek meghódítására. A tatárdúlás után szerzetesek építették újjá a templomot, monostort, majorokat. A korai középkorban két meghatározó tényező emelte ki a települést az átlag jobbágytelepülések közül. Az egyik a ciszteri rendek idetelepítése 1190-ben III. Béla által, a másik pedig, hogy 1265-ben V. István király a kegyúrságot átruházta a Rátót nembeli Istvánra, felesége főlovászmesterére. Rátót (Rátold) leszármazottak - Tariak, Pásztóiak - hosszú századokon keresztül voltak a település életének meghatározói. Pásztó 1298-ban vásártartói jogot kapott. Fejlődik ipara, mezőgazdasága, melyben kiemelkedő a szőlőkultúra jelentősége. Ennek emlékei a Fő úti gótikus pincék, melyek még ma is használhatók bor tárolására. Tar Lőrinc kérésére 1407. április 26-án Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott Pásztónak, melyben a város lakóit, a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel. Kultúrális központ jellegét bizonyítja, hogy egy ideig hiteles helyként működött a pásztói konvent. Középkori iskolája miatt a XV. században nevezetes volt. Pásztó fénykorát a török hódítás törte meg. Száz évig csak égett kövű falak jelzik a várost.
Az 1650-es években kezd új élet kialakulni. I. Lipót császár adománylevelének birtokában Morvaországból érkezett ciszter-szerzetesek 1715-ben felépítették a ma is álló barokk kolostort. II. József 1787-ben eltörölte az apátságot, de utódai uralkodása alatt 1802-ben azt visszahelyezték eredeti jogaiba.




Dr. Rajeczky Benjámin
zenetudós emlékszobája

A XVIII. és XIX. században a város fejlődésére már nem jellemző a korábbi időszak dinamizmusa. A XIX. század két jelentős eseménye volt a jobbágyfelszabadítás és az 1871-es községi törvény alkalmazása, amely alapján megszűnt a település mezővárosi jogállása, visszaminősítették nagyközséggé. Az ipari forradalom elkerüli, de vasutat kap már 1867-ben. Ez alkalmassá teszi arra, hogy bekapcsolódjék az ország vérkeringésébe. A szőlőtermelést sújtó filoxéra miatt a fő jövedelmétől megfosztott településre nehéz idők jártak. A kisipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság nem biztosította a lakosság eltartását. A két világháború között jelentős kisiparos réteggel bírt. A szőlő és bortermelése nem érte el a filoxéra előtti szintet. 1950-ben Nógrád megyéhez csatolták. A következő évben járási székhely lett. Mezőgazdasága, szőlőtermelése továbbra is meghatározta gazdaságát. Az ipar inkább a könnyűipar formájában képviseltette magát. A század elején kórház épült Pásztón. Az 50-es években a termálvíz hasznosítására strandfürdő létesült. A 60-as években lakótelep formájában növekszik lakásállománya, miközben a régi hangulatos vidéki város házai majd mind eltűnnek. Városi rangját Pásztó 1984. január 1-én kapta vissza.

Városunkban a múlt évszázadok értékes emlékeit találhatják meg az idelátogatók. A kialakított romkert a bencés, majd a ciszterci monostor maradványaival elevenen idézi a város múltját. A helyreállított barokk kolostorépületben található dr. Rajeczky Benjámin utolsó pásztói perjel, európai hírű zenetudós emlékszobája is. A műemlékövezetben lévő Oskolamester házat már 1428-ban említi oklevél. Az "oskolamester ház" a Mátra vidéken szokásos módon, kerek, görgetett patak-kövekből épült. Az egyik Szoba alatt gabonatartó vermet építettek ki, amiben a régészek megtalálták egy középkori család minden használati eszközét.



Forrás: www.paszto.hu

Szállás a környéken: www.falutur.hu/kozard